<<< VISSZA

A hazai könnyübúvárkodás kezdetén a búvárfelszerelések beszerzése komoly gondot jelentett a búvároknak. Néhány alapvetö felszerelési tárgyon kívül nem volt hazai gyártás, s az elsö búvárbolt is csak 1990-ben nyílt meg. Maradt tehát a külföldi utak alkalmával történö vásárlás – erre az 1980-as évekig közepéig meglehetösen ritkán kerülhetett sor – vagy pedig a saját kezü elöállítás.

A búvárfelszerelések beszerzésével kapcsolatban álljon itt egy rövid idézet Basta-Chambre-Miller: Békaemberek (1962) c. könyvéböl:

„…Hazai viszonylatban, ha nincs is állandóan az üzletekben, de már fennáll a lehetösége a jó búvárszemüveg beszerzésének.”

Nos, ilyen volt a helyzet, a lehetöség, tehát érthetö, hogy sok búvár saját maga állt neki a legalapvetöbb felszerelések fabrikálásának. (Megjegyzésre érdemes, hogy az említett könyv számos felszerelés elkészítéséhez ad tanácsokat, leírást, rajzokat.)

A helyzet némileg javult, mert Köszeg István gumifeldolgozó kisiparos már ebben az idöben is készített „Cressi” típusú uszonyt és maszkot, melyek a hivatkozott könyv megítélése szerint:

„…A magyar búvárszemüvegek, az uszonyokhoz hasonlóan felveszik a versenyt az eddig használt német és lengyel szemüvegekkel, söt bizonyos tekintetben felül is múlják azokat.”

Nem sokkal késöbb megjelentek a „FERUNION” elnevezésü sárga, vagy fekete tokba rejtett, alumínium markolatú robosztus búvárkések, s a szelepes, söt az „S” alakú, „ping-ponglabdás” légzöcsövek is, melyeket a müanyagból készült „drót csatos” ólomövek és a kapilláris csöves mélységmérök követtek. Lényegében ez a felszerelés választék maradt a végsö, hazai kínálat, leszámítva búvárklubok esetenkénti, kissorozatú – általában mennyiségileg a saját igényeiket kielégítö – gyártásokat. Az 1980-as években ezek a hazai gyártású felszerelések is eltüntek a piacról, igaz már nem is igen volt igény ezekre a termékekre.


Hazai gyártású búvár alapfelszerelések a víz alatti fényképezögép tokok között (1965.)

Azután, 1965-ben úgy tünt, hogy rámosolygott a szerencse, pontosabban a KGST zord döntéshozói a magyar búvártársadalomra, mivel a hazánkra „profilirozták”, hogy ellássa a szocialista országokat búvárfelszerelésekkel. Azután telt, múlt az idö, s valójában nem történt semmi. Pontosabban ez így nem igaz, mivel az 1970-es évektöl a Pálma Gumigyár nagy tömegben gyártott – különféle színekben és méretválasztékban – „Najad” fantázia nevü, jó minöségü, gumiból készült zárt búváruszonyt. Majd az 1970-es évek második felében a Jászberényi Hütögépgyár alumínium palackok sorozatgyártásába kezdett. A szelep nélkül forgalmazott palackok beszerzése meglehetösen nehézkes és bonyolult volt a sportegyesületek részére a „kiutalásos” rendszer miatt.

UGRÁS A LAP TETEJÉRE