             |
<<<
VISSZA

A
hazai könnyübúvárkodás kezdetén
a búvárfelszerelések beszerzése komoly gondot
jelentett a búvároknak. Néhány alapvetö
felszerelési tárgyon kívül nem volt hazai gyártás,
s az elsö búvárbolt is csak 1990-ben nyílt meg.
Maradt tehát a külföldi utak alkalmával történö
vásárlás – erre az 1980-as évekig közepéig
meglehetösen ritkán kerülhetett sor – vagy pedig
a saját kezü elöállítás.
A búvárfelszerelések
beszerzésével kapcsolatban álljon itt egy rövid
idézet Basta-Chambre-Miller: Békaemberek (1962) c. könyvéböl:
„…Hazai viszonylatban, ha
nincs is állandóan az üzletekben, de már fennáll
a lehetösége a jó búvárszemüveg
beszerzésének.”
Nos, ilyen volt a helyzet, a lehetöség,
tehát érthetö, hogy sok búvár saját
maga állt neki a legalapvetöbb felszerelések fabrikálásának.
(Megjegyzésre érdemes, hogy az említett könyv
számos felszerelés elkészítéséhez
ad tanácsokat, leírást, rajzokat.)
A helyzet némileg javult, mert
Köszeg István gumifeldolgozó kisiparos már ebben
az idöben is készített „Cressi” típusú
uszonyt és maszkot, melyek a hivatkozott könyv megítélése
szerint:
„…A magyar búvárszemüvegek,
az uszonyokhoz hasonlóan felveszik a versenyt az eddig használt
német és lengyel szemüvegekkel, söt bizonyos tekintetben
felül is múlják azokat.”
Nem sokkal késöbb megjelentek
a „FERUNION” elnevezésü sárga, vagy fekete
tokba rejtett, alumínium markolatú robosztus búvárkések,
s a szelepes, söt az „S” alakú, „ping-ponglabdás”
légzöcsövek is, melyeket a müanyagból készült
„drót csatos” ólomövek és a kapilláris
csöves mélységmérök követtek. Lényegében
ez a felszerelés választék maradt a végsö,
hazai kínálat, leszámítva búvárklubok
esetenkénti, kissorozatú – általában
mennyiségileg a saját igényeiket kielégítö
– gyártásokat. Az 1980-as években ezek a hazai
gyártású felszerelések is eltüntek a
piacról, igaz már nem is igen volt igény ezekre a
termékekre.

Hazai
gyártású búvár alapfelszerelések
a víz alatti fényképezögép tokok között
(1965.)
Azután, 1965-ben úgy tünt,
hogy rámosolygott a szerencse, pontosabban a KGST zord döntéshozói
a magyar búvártársadalomra, mivel a hazánkra
„profilirozták”, hogy ellássa a szocialista
országokat búvárfelszerelésekkel. Azután
telt, múlt az idö, s valójában nem történt
semmi. Pontosabban ez így nem igaz, mivel az 1970-es évektöl
a Pálma Gumigyár nagy tömegben gyártott –
különféle színekben és méretválasztékban
– „Najad” fantázia nevü, jó minöségü,
gumiból készült zárt búváruszonyt.
Majd az 1970-es évek második felében a Jászberényi
Hütögépgyár alumínium palackok sorozatgyártásába
kezdett. A szelep nélkül forgalmazott palackok beszerzése
meglehetösen nehézkes és bonyolult volt a sportegyesületek
részére a „kiutalásos” rendszer miatt.
UGRÁS
A LAP TETEJÉRE |
|